Ukrajna nyomásgyakorlása vezethetett Brüsszel végzetes tervéhez

Az orosz energiahordozók európai behozatalának teljes betiltása nem feltétlenül a brüsszeli vezetők fejéből kipattant ötlet, sokkal inkább ukrajnai lobbicsoportok intenzív nyomásgyakorlásának hatása – mutatott rá legutóbbi jelentésében a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Ennek alapján a Magyar Nemzet azt írja, 

Bár az intézkedések Moszkvát célozzák, aránytalanul nagy terhet rónak Magyarországra és Szlovákiára, azokra a tagállamokra, melyek fenntartásokkal kezelik Ukrajna hadászati és pénzügyi támogatását, valamint az EU-csatlakozását.

Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta Ukrajna intenzív politikai lobbitevékenysége jelentősen felerősödött az európai uniós intézményekben és számos tagállamban, a legfrissebb információk szerint Magyarországon is. E lobbi egyik élharcosa a 2022 júliusában Hollandiában bejegyzett Stichting B4Ukraine (Business for Ukraine Foundation) alapítvány. A szervezet, melynek elnöke a korábban a USAID-nek is dolgozó Nezir Sinani, az elmúlt időszakban rendkívül hatékonyan dolgozott azon, hogy szigorúbb szankciókat harcoljon ki Oroszország ellen, kiemelten az energiaszektort célozva – áll a Szuverenitásvédelmi Hivatal jelentésében.

A B4Ukraine és a Razom We Stand 2023 októberében nyílt levelet írt a belga kormánynak, hogy 

De Friedrich Merz német kancellárt is megkörnyékezték az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő, jelenleg nem működő Északi Áramlat gázvezetékek teljes felszámolását követelve. Ez azért is jelentős, mert a német kormányzó Kereszténydemokrata Unióban nemrég felmerült, hogy a háború lezárását követően újra kellene indítani a szállítást a vezetékeken.

Az újabb brüsszeli terveknek, vagyis a 2028-tól életbelépő teljes orosz energiahordozó-behozatal tilalmának pedig Magyarország lenne az egyik legnagyobb vesztese. A szankciók minden magyar háztartásnak 2 millió forintos kiadást jelentettek eddig, az újabbak, valamint Ukrajna erőltetett csatlakozása pedig évi 1 millió forint pluszköltséget jelentene a családoknak – számolt be a brüsszeli tervek várható következményeiről korábban a Mandiner. Az orosz energiaembargóról szóló cikkünk ITT olvasható.

Nyitókép: Sem van der Wal / ANP MAG / AFP